HeilongjangEgyetem-Első Közép-Kelet Európai Hagyományos Kínai OrvoslásTovábbképzés Beszámoló 3. nap
2018.október 17. Szerda
Madélelőtt Prof. Chen BaoZhong tartott nagyon színvonalas előadást„Gyógynövényhasználat” címmel. Ebéd után megátogattukHarbin egyik legnevezetesebb látványosságát, a Nap Szigetet és aTigris parkot. Megmondomőszintén, a szibériai tigrisek jobban izgatták a fantáziámat,mint bármelyik látnivaló a Nap Szigeten.
De először a barátnőimmel béreltünk egy négyszemélyes „bringát”és körbetekertük a Sziget egy részét. A lapos gumik és az átlagkínaiak méretére beállított ülések ellenére sem adtuk feltervünket, csak tekertünk, tekertünk. Rögtön a Szigetbejáratánál álló büfékocsiból egy olyan „mantrát”hallhattunk, hogy fuldokolva a nevetéstől azonnal javasoltukZsuzsának, alkalmazza a fogorvosi rendelőjében. Véleményünkszerint nagyon hatékonynak bizonyult volna a nehéz páciensekkezelésénél. A Szigetről gyönyörűen ráláthattunk Harbinra,az 5 milliós metropoliszra. Fantasztikus épületek és egyedirenyírt „növényszobrok” sokaságát láthattuk, felejthetetlenélmény volt.
Tigrispark
A
szibériai tigrisek az 1980-as években kerültek fel a leginkább
veszélyeztetett, védett állatok listájára Kínában. Az 1800-as
években meg bőven volt belőlük Északkelet-Kínában is, de a
szűkülő élettér és vadászatuk az 1930-as évekre a kihalás
szélére juttatta a tigrisfajt. / akkor mindössze 50 körüli
lehetett a populáció /
A védelemnek köszönhetően számuk
lassan nőni kezdett, az 1980-as évekre elérte a 200-at es az
1996-os állománybecslésnél az orosz populációt, amely a
legerősebb, 430 egyedre becsülték. Vadon mindössze 400-500 egyed
él, és a szigorú védelem ellenére az orvvadászat még most is
veszélyezteti létüket.
A
rezervátum 356 hektáron terül el, ezzel a világ legnagyobb
bázisa, ahol mesterségesen szaporítanak szibériai tigriseket. A
parkot 1986 -ban alapították 8 egyeddel, azóta létszámuk
meghaladta az 500-at.
10 ev múlva, 1996-ban nyitották meg a
nagyközönség előtt, azóta fő attrakciónak bizonyult az
izgalmas programokat kedvelő turisták körében. Először kis
méretű, zárt buszokra szálltunk, amelyeken az ablakokat
védőrácsok tették még biztonságosabbá. Erre azért volt
szükség, mert a kisbusszal gyakorlatilag behajtottunk az állatok
közé, tehát bármikor az ablaknak ugorhattak volna. A buszvezető
rutinosan lassított vagy megállt a tigrisek közelében, hogy
fényképezni tudjunk. Mivel a rácsnak köszönhetően védve
voltunk a tigriskarmok elől, elhúztuk az ablakot, és a rácson
keresztül próbáltunk kattintgatni.
Fogadjátok szeretettel a gyógynövényhasználatról írt rövid összefoglalást Dr. Yang Wu Cai,Hagyományos Kínai Orvostól:
Többezer év hagyomány a kínai gyógynövényhasználatban
A gyógyító növények használata egyidős az emberiséggel. Kínában már évezredek óta alkalmazzák a természetben rejlő gyógyító növények gyógyhatásait különféle betegségek ill. kellemetlen testi-lelki tünetek kezelésére. A Ming-dinasztia korában íródott gyógynövényes gyűjtemény a Ben Cao Gang Mu 1892 fajta gyógynövényt ismertet, azok pontos hatóanyagtartalmának leírásával és 11096 receptet tartalmaz.
A gyógynövények alkalmazása a HKO igen fontos része, mert segítenek a test alkotóelemeinek a chi-nek, a vérnek és a testnedveknek a megújulásában, valamint erősítik az immunrendszert, a test ellenállóképességét a külső behatásokkal szemben. A gyógyító növények olyan természetes hatóanyagokat tartalmaznak, melyek megváltoztatják a test kémiai összetételét, ezáltal segítik a természetes egészségi állapot visszaállítását. A HKO a gyógynövényeket az 5 elem ( fa, tűz, föld, fém, víz ) tana alapján csoportosítja, ezzel megkönnyíti az orvos számára, hogy egy adott betegség kezelésénél a leginkább megfelelő gyógynövény kombinációt válassza ki. Minden gyógynövény rendelkezik egy rá jellemző sajátos tulajdonsággal, pl:milyen ízű, milyen az energiája, mozgási jellegzetessége, vagy éppen mely meridiánokkal áll kapcsolatban.
A Hagyományos Kínai Orvoslás története csaknem 5000 évre nyúlik vissza
A gyógynövények 5 alapíze a következő: édes, savanyú, sós, keserű, csípős. A csípős gyógynövényeket a vér és a chi keringésének fokozására, tonizálására használják. Ezeket általában felszíni, felületi problémák kezelésénél alkalmazzák.
Az édes gyógynövények fő funkciói a következők: hiányok feltöltése, más gyógynövények harmonizálása, fájdalom csillapítása, akut betegségek súlyosbodásának megakadályozása.
A savanyú gyógynövényeknek három fő funkciója van: összehúz, gátol és szilárdít. Az ilyen gyógynövények alkalmasak hasmenés, izzadás, fehérfolyás megállításához.
A sós gyógynövények puhítják a keményedéseket, elősegítik a lefelé való ürítést és olajosítják a beleket. Felhasználhatóak székletlazításra, kemény duzzanatok feloldására.
A keserű gyógynövények elősegítik a bélmozgásokat, enyhítik a lázat és a hőérzetet, harmonizálják a chi-t, felszárítják a nedvességet és kitisztítják a hőt, ugyanakkor táplálják a veséket és jók a nedves eredetű betegségek kezelésére is.
A négyféle energia a hideg, hűvös, meleg, forró. A hideg vagy hűvös növények általában lázat, szomjúságot, gyulladt torkot és hővel kapcsolatos betegségeket gyógyítanak.
A gyógynövény a felszívódás után 4 különböző irányba mozoghat: a fej irányába-felfelé, a lábak irányába-lefelé, befelé, a zhang és fu szervek irányába, vagy a felszíni rétegek felé, kifelé. A felfelé mozgónövényeket az esési tünetekkel járó-mint megsüllyedt szervek használják. A lefelé mozgókat az emelkedési tünetekkel járó betegségeknél / mint köhögés, hányás /, a kifelé mozgókat izzasztásra, befelé haladó felszíni tünetek kezelésére,a befelé mozgókat a bélmozgások és az emésztés serkentésére.
Minden gyógynövény megfelel valamelyik meridiánnak
Például a Jie Geng ( Léggömb virág ), megfelel a tüdő- funkciókörnek, és alkalmas asztma vagy köhögés kezelésére. A borda fájdalom vagy fájó szem a májra utal, ezért mivel a Gou Teng / Macskakarom fajta / növény a máj –funkciókörrel áll kapcsolatban, ezért alkalmas a máj betegségeinek kezelésére.
Honnan lehet tudni, egy növény esetén, hogy milyen betegségeket képes meggyógyítani, hogy milyen gyógyító erő van benne?
„Nincs semmi, amit a természet ne mutatna meg, és a jelekkel megismerhetjük, ami a megjelöltben rejtve van.”
A kínai Tang korban élt Sun Símiao (i.u.581- 682) szerint minden növény két részből áll: van egy teste, egy anyagi része, és van benne egy szellemi jellegű rész. ez a növény lelke. A növény gyógyító ereje a szellemi lényegében van és nem a durva formájában, ezt a gyógyító erőt hívta arkánumnak vagy kvintesszenciának. A növények belső természete felismerhető külső tulajdonságaikról, hiszen minden természet alkotta forma lenyomata a belső erőnek. A megfelelő gyógyszer megtalálásához az orvosnak értenie kell a természet nyelvét. A növények egy sajátos nyelven beszélnek – nem szavakkal, hanem egész lényükkel. A szín, az illat, az íz, az alak, a felépítés, az élőhely, a virágzási és gyümölcsérési idő, a szaporodás, az élettartam, a növények mérgező jellege, hatóanyagai, mozgásai mind kifejezik belső énjüket.
„Ahogy kívül, úgy belül is”- mondta Sun Simiao. Ahogyan a tünet is csak egy jel, amely mögött az emberben lévő betegség áll, a növényeken is meglátszanak azok az erők, amelyek bennük hatnak.
