Az üdítőitaloknak ma már nagyon széles választéka várja a fogyasztót a boltokban, gondoljunk csak a gyümölcslevekre, jeges teákra vagy a szénsavas üdítőkre. Az említettek közül talán ez utóbbiakra kellene leginkább odafigyelnünk, hisz köztudott, hogy ezek az italok nem éppen a legegészségesebb szomjoltók. A szénsavas italok kapcsán elsőként Paracelsus nevét említhetjük meg, aki már a 15. században kísérletezett a víz szén-dioxiddal való telítésével. A szén-dioxiddal való telítés azonban csak az 1800-as években öltött ipari mértéket Amerikában.
Magyarországon Jedlik Ányos szerkesztett elsőként olyan gépet, amely a vizet szénsavval telítette, a tömeggyártásban is használt gép megépítése azonban már Wágner Jenő nevéhez fűződik.
S hogy hogyan is készül a szénsavas üdítőital? Az alapanyagot – a gyümölcs ízű üdítők esetében – gyümölcssűrítmény, növényi kivonat képezi, amit később visszahígítanak, olyannyira, hogy a legtöbb készítményben a gyümölcstartalom nem haladja meg a 2-5%-ot. A sűrítményhez tehát vizet adagolnak, majd mindezt nyomás alatt szén-dioxiddal telítik. Az ivóvízen vagy ásványvízen kívül cukor, esetleg valamilyen mesterséges édesítőszer, aroma, színezék, étkezési sav és tartósítószer kerül a palackba.
Magyarország a nyugati országokhoz hasonlóan élen jár a szénsavas üdítők fogyasztásában. Ezek az üdítőitalok ma fontos szerepet játszanak a táplálkozási szokásokban. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezen italok esetében az élvezeti értékre került a hangsúly, s ennek rovására az élettani hatások, az ital tápanyagértéke háttérbe szorultak. A szénsavas üdítőknek jellemzőjük az egyenletes minőség, az optimális sav-cukor arány, a kiváló üdítő hatás, a nagy szén-dioxid-tartalom, a hosszú eltarthatóság.
A szénsavas üdítők pozitívuma, hogy frissítő hatásúak, ami egyrészt a szén-dioxidnak, a kólafélék esetében pedig a hozzáadott koffeinnek köszönhető. Javítják az emésztést, ugyanis felgyorsítják a nyál- és savképződést, vérbőséget okoznak, s ne feledkezzünk meg ezen italok kellemesen édes, gyümölcsös ízéről sem, hisz az emberek többsége emiatt fogyasztja az üdítőket.
Mielőtt azonban úgy döntenénk, hogy mostantól sokkal több szénsavas üdítőt fogyasztunk, ismerjük meg ezen italok kevésbé kedvező hatásait is:
– A kólafélék hozzáadott koffeint tartalmaznak, ami élénkítő hatása mellett vizelethajtó is, fokozva ezáltal a kiszáradást. Nem beszélve arról, hogy a kólafélék fogyasztásával nagy adag koffein kerül az ember szervezetébe, hiszen egy liter kóla kb. 250 mg koffeint tartalmaz.
– A szénsavas üdítők nagy mennyiségben tartalmaznak cukrot (egy liter üdítő kb. 110 mg cukrot tartalmaz), azaz üres energiát, s ezért gyakori fogyasztásuk hozzájárulhat az elhízáshoz. Ez a jelenség egyre inkább veszélyezteti a kisgyermekeket, hisz köztük az üdítők – édes ízük miatt – rendkívül kedveltek. Nem egészségesebbek azonban a mesterséges édesítőszerekkel készült italok sem, hisz azok még több adalékanyagot tartalmaznak.
– A szénsavas üdítők savanyúságát foszforsavval szabályozzák, ami a szervezetben megköti a kalciumot, így az nem tud felszívódni. (A kólát gyakran fogyasztó amerikai tizenéves lányok között kimutatták, hogy ötször gyakoribb körükben a csonttörés, mint a kólát nem fogyasztók között. Ez a jelenség összefüggésben áll azzal, hogy a kólafogyasztás a tejfogyasztás rovására történik, így a gyermekek szervezetébe nem kerül elegendő mennyiségű kalcium, ami a csontok szilárdságáért felelős.)
A szénsavas üdítők közül a magyar fogyasztók körében is a kóla a legnépszerűbb. 1886-ban Atlantában Pemberton gyógyszerész illatos, karamellszínű üdítőital-szirupot kevert ki, amit egy gyógyszertárban kezdtek árusítani kimért üdítőként, majd később szénsavas vízzel keverték. Néhány éven belül Dallasban megnyílik az első szirupgyár, majd a 20. század első negyedében a kóla a többi kontinensen is elterjed. Érdekesség, hogy 1985-ben új ízt találtak ki a gyártók, ez azonban nem nyerte el a fogyasztók tetszését, így visszatértek az eredeti kóla gyártásához. Ezzel szemben a meggyes ízű kóla nagyon hamar közkedveltté vált, majd ezt követte a vanília ízesítésű.
1. Hízlal-e a Cola?
Mint minden fehér cukros üdítőital, természetesen igen. De mennyire, és miért?Összetétele: Víz, glükóz szirup, széndioxid, karamell, aromák, foszforsav, koffein. Literenként 125 gramm (12,5%) cukrot tartalmaz. Egy 2 decis kólában 17 (!) kockacukornyi édesség van. Ennek a 2dl-nek a kalória tartalma 120 kcal, ami nem sok, de egy literé, ami hamar lecsúszik 600 kcal. Ráadásul ezt a fehér cukor tartalmából adódóan adja, ami több neves orvos véleménye szerint is a fehér méreg, elrabolja a szervezetből, a csontokból a kalciumot, cukorbetegséghez vezet, nehezen feldolgozható anyag. A koffein megemeli a vércukorszintet, ezáltal a szervezetet fokozottabb inzulintermelésre készteti.
A válasz tehát, igen a hír igaz valóban hizlal, nem is kicsit!
1/a Mi a helyzet a Cola-ligth-al?
Külön említést érdemel a cola light, amely a fentieken kívül még aszpartamot is tartalmaz, amely idegméreg és hosszú távon fogyasztva komoly betegségek forrása. Azonban a fogyasztó nem tudja és nem is gondol rá, hogy ez a colában lévő aszpartam hatása.
Ez tehát nem tartalmaz annyi kalóriát, de hamarabb öl, illetve mérgez! Természetesen a többi összetevőben (foszforsav, koffein) ugyanolyan. Az aszpartam-mérgezés a nyolcvanas évek óta jól őrzött titok. Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelműen kimutatták mérgező és betegségeket előidéző hatását. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik, és elmegy modernkori horrornak, amit odabent művel.
Több mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam fogyasztásának. Hihetetlennek tűnik, nem? Pedig nagyon igaz. Hogy képes egyetlen vegyi anyag ekkora kárt okozni?
Az aszpartam a vérbe kerülve lebomlik, és így képes keresztülutazni az egész testen, és bármilyen szövetbe lerakódni. A ciklamáttal vagy a szacharinnal ellentétben az aszpartamot megemészti a szervezet. Elfogyasztása után a benne lévő metanol (faszesz) formaldehiddé, majd hangyasavvá változik. A formaldehid belégzése halálos, rákkeltő. További összetevői, a fenil-alanin és az aszparginsav pedig mérgezőek.
Az aspartam mellékhatásai: Látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, bőrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés, túlzott szomjúság, bedagadt lábak, visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, izületi fájdalmak.
Ha a felsorolt mellékhatásokból többet is észleltél már magadon, esetleg fizikailag megmagyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal tedd le a diétás kólát (is)!
2. Függőséget okoz-e a szénsavas üdítő?
A cola Magyarországon és szinte világszerte az egyik legkedveltebb „üdítőital”. Nagyarányú fogyasztását azonban nem feltétlenül az ízének köszönheti, sokkal inkább a koffein tartalma miatt, amely függőséget eredményez. Ha valaki rászokik a naponkénti cola fogyasztásra, annak csak erőfeszítések árán sikerül leszokni, ugyanúgy mint bármely más élvezeti cikkről.
Koffein tartalma 13mg/dl, tehát a 2 decis cola 26mg, míg 1 liter 130 mg koffeint tartalmaz. Ez megfelel 2,5 – 3 presszókávénak, vagy 3 dl hosszúkávénak. Egy átlagos tizenéves gyerek naponta tehát megiszik 3-5 presszókávényi koffeint!!!
A vitaminhiány tovább rontja a koffein által túlterhelt idegrendszer helyzetét, a vashiány vérszegénységet, a kalcium hiánya pedig csontritkulást eredményez. A koffein hatása főként a központi idegrendszerben jelentkezik, a kezdeti nyugtalanságot, idegességet követi a krónikus kimerültség, az energiahiány és a tartós álmatlanság.
Egyik barátunk (T. Imre) 13 éves fiától – Rolandtól – 1 hétre megvontuk az addigi napi 1,5l Pepsi Colát. Már az első nap délután fejfájásra panaszkodott, este migrénes rohamai voltak. Másnap kábán ébredt, az iskolából jelezték, hogy ideges, agresszív lett, figyelmetlenné vált. Estére szédülésről panaszkodott. Harmadik nap reggel fejfájással ébredt és hányt. Teljesítménye romlott, ideges volt, vérnyomását délután a háziorvos mérte, teljesen változó volt, a 3 mérés eredménye: 70/145, 65/90, 78/120 fél órán belül. A felírt orvosságot természetesen nem váltottuk ki, hiszen kísérlet volt. Estére Roland étvágytalan volt, rosszkedvű. Negyedik napon kimerülten ébredt, émelygés, rossz közérzet jellemezte. Aznap sem akart enni, estére ismét fejfás, az iskolában dekoncentrált volt, Imrét behívták. 5. nap reggelre jobban volt, de még az nap sem kapott colát, állapota délutánra javult, de még mindig figyelmetlen, szétszórt maradt, depressziós jelek jelentek meg. Szombaton és vasárnap jobban érezte magát, de várta a hétfőt, amikor újra hozzájuthatott a napi cola adagjához.
A válasz tehát, igen függőséget okoz! Erős függőséget!
3. Öli-e a csontokat, fogakat?
A foszforsav a szervezetet erősen savasítja. Az újabb kutatások kimutatták, hogy a legtöbb betegség okozója az elsavasodott szervezet. A savas szervezet ellenálló képessége gyenge, és számtalan betegség forrása. E mellett közvetlenül éri a fogat és marja, öli.
Egy pohár colába tettünk egy viszonylag egészséges, de kihúzott emberi fogat. (köszönet Dr. Nagy Huba fogorvos barátomnak). A 2. napon már csak egy kis kupac maszat volt a pohár alján, a 3. napon belül a fog teljesen eltűnt belőle, a cola elemésztette. Ugyanígy tesz a csontrendszerrel is. Kimutatások szerint a mai hat éves gyermekek között is tapasztalható kezdődő csontritkulás (Magyar Orvos Kamara belső közleménye 1999)
Mire jó akkor a kóla?
A cola emberi fogyasztásra nem, viszont sok minden egyébre igen hasznos, pl:
• Vízkő eltávolítására, wc-ről, kádról, mosdókagylóról, edényekről stb.
• Rozsdafolt feloldására, rozsda lemaratására tárgyakról
• Vér, vérfoltok eltávolítására betonról, úttestről (balesetek után a rendőrség is ezzel tisztítja meg az utat).